2008. dec. 30.

Shining



Az új helyen melegebb volt a víz. A zsúfoltságot már rég megszokták, de ezt a langyos levegőtlenséget alig lehetett elviselni. Egyre lassuló tempóban kerülgették egymást, épp csak annyit siklottak, hogy elég vizet tudjanak nyelni.

Még többen jöttek, dagadt a sor a rácsos üveg előtt. Egy-egy alak lehajolt, megnézte őket, a hatalmas arcok mosolyogva imbolyogtak előttük. Volt aki meg is kocogtatta az üveget, de a legtöbben idegesen topogva, különös, izgatott állapotban várták a sorukat.
- Látja Pongrác, mondtam magának hogy sikerül. Tudtam…tudtam,
hogy sikerülni fog, hogy maga és én, egyszer…
- Igen, Polli, lám igaza lett.
- Látja azokat a csodálatos fényeket? Látja? Az ott egy kupola…azt hiszem…az meg egy…egy bálterem lehet, ott hátul. Gyönyörű, ez egyszerűen káprázatos! ”Káprázatos” pusszantotta hangtalanul a varázsszót Polli az üveg belső falára. Kecses kis szája finom nyomot hagyott rajta.



A háló hangos csobbanással vágódott a vízbe. A gyakorlott kéz párszor megkavarta, majd egy pillanatra megállt, pont kettejük közt. Egymásra néztek. A tóra gondoltak, a zizegő sásra, a lágyan simogató hínárligetekre. Különösen egy bizonyos hínárligetre…
A folyamatos buborékzajlásban szinte alig hallották már egymás szavát.
- Hát maga lesz az első Pongrác…isten önnel!
- Isten önnel, Polli!
A szerszám a magasba rántotta, még egyszer egymás szemébe nézhettek, egy pillanat, és már kinn is volt. Hirtelen elvakította
a pompázatos fényáradat.



2008. dec. 18.

Aranyág



December 16., este nyolc óra. A magyar közszolgálati
televízió 1-es csatornáján, főműsoridőben mutatkozott be
ország-világ előtt a képen látható úrhölgy, azaz...ő...hölgyúr.
Egyébként is nagyon menő társaság jött ott össze a stúdióban:
Zalatnay "Csini", Szulák "Mélytorok" Andrea, Pityinger
"Kábítószerember" Laci és a slampos, szürkeruhás,
"Gyomorbetegarcú Ismeretlen" társaságában villogott hősünk:
Lady Dömper. Mindenesetre megtudtuk tőle, hogy nyolc
Whiskey-kólát csakis az iszik meg aki nem alkesz, hanem csak az,
akinek az jól esik. Aha. Pityinger sose marad ki reggel hatnál tovább
ha bulizik, mert szerinte reggelig bulizni illúzióromboló. Aha.
A Gyomorbetegarcú Ismeretlen nem tudott mondani semmit se,
a többit már nem hallottam, mert elnyomta a készülék hangját a
bensőmböl feltörő fékezhetetlen, és vígasztalhatatlan zokogás.



Az éjszaka még párszor felriadtam: álmomban Pityinger jött el
hozzám lopni, a konyhában matatott, pakolta ki a hűtőt.
Zalatnay a Gyomorbeteg lábfejét vakargatta, és kicsit nyáladzott.
Aztán egy Aranyág gála díszletei közt piruettezve, Lady Dömper
úrhölgy/hölgyúr siklott át a szobán, jobb kezében a klasszikus
"Krasznaja Moszkva" üveggel, a bal karján egy kis púpos,
néger csecsemővel, és rámkacsintva ezt sziszegte:
- Szépfiú, nem kérsz egy kicsit? Aranybogaram...cukipofám...



2008. dec. 12.

Héphaisztosz fiai



Lépésről-lépésre haladva, lassan egész Görögországot
lángban borítja az immár egy hete tomboló ifjúkommunista
rohamosztagosok eszetlen és féktelen terrorja. Nagyon jól
megy nekik, mintha csak mindig is ezt gyakorolták volna.
Pedig ötven éve még a barikád másik oldalán álltak.
Igen, az 1956-os eseményekben ugyan is a pufajkás oldalon
dolgoztak, és már akkor nagyon szerettek tüzelni,
és már akkor nagyon baloldaliak voltak.

A pici (Political Incorrect Institut - a továbbiakban: pici)
munkatársa szerint - korabeli szóbeszédekre alapozva
állítását - az október 25-i, Kossuth téri vérengzésből is
derekasan kivette a részét Beloiannisz népe, de a későbbi
eseményekben már bizonyított gyilkos tevékenységük:

"Az 1. zászlóalj a Mosonyi utcai rendőrlaktanyában gyülekezett,
létszáma a megalakulásig folyton nőtt (1800, később 2000 főre),
a 1. ezred 6. századán kívül hozzácsapódott a Partizán Szövetség
68 tagja, és egykori ún. „spanyolosok”. Az ezredhez ezeken kívül
kommunista pártfunkcionáriusok, ávh-sok, belügyisek, tsz-elnökök,
kb. 200 fő görög és jugoszláv emigráns kommunista is csatlakozott."

De ha már ennyire erős ez a balos beütés arrafelé, akkor
miért pont sztrájktörőket exportálnak hozzánk? Hova
lett az a nagy, kollektivista, baloldali szolidaritás belőlük
ilyen hirtelen? Vagy egyszerűen csak a fasiszta magyar
mukavállalók ellen kellett összefogniuk az internacionalista
magyar kormánnyal, és az internacionális orosz tőkével?
Mindegy, a tűzcsapás, az tűzcsapás - ősi hagyományuk
ez úgylátszik - és csak reménykedhetünk benne, hogy
a Ferihegyi úton nem fognak barikádok lángolni, amikor
majd az orosz tulaj haza akarja küldeni őket.





2008. nov. 24.

Mishima 38



1970, november 25-én a kis gloire még épp hogy csak el tudott
futni az anyja elől, és fogalma sem volt arról mi történik aznap a
Föld másik oldalán, Japánban. Amíg én a hokedlit ostromoltam,
a zseniális japán író: Mishima Yukio, hazája védelmi erejének 
központját vette be kommandósaival.

Képzelem, milyen arcot vághattak a japán tábornokok amikor
az író "magánhadserege" rájuk tört. Bár profi volt az akció
előkészítése, elkerülhetetlen volt a véres folytatás. Miután
Mishimát a felsorakoztatott tisztek kinevették, sőt durván
szidalmazták lelkesítő beszéde közben - melyben a császárság
azonnali visszaállítását követelte, és ennek a radikális politikai
fordulatnak a támogatását kérte tőlük - a hatalomátvétel elmaradt,
így hőseinknek nem maradt más választása, mint az erre az
esetre előre eltervezett szepuku ("harakiri") csoportos végrehajtása.

Jó példája a történet annak, milyen esélye van bármilyen
felkelés vagy forradalom sikerének egy olyan közegben,
amelyikben erre alapvetően nincs fogadókésség (és az is
elgondolkodtató, adott esetben lehet-e például pusztán
provokátorokkal, beépített emberekkel tömegeket a semmiből
"forradalmasítani").
Lehet-e katonai puccsot végrehajtani
a megfelelő politikai támogatás nélkül? A válasz egyértelmű
nem. Mishima öngyilkos vállalkozásának épp ez a
reményvesztettség-tudat ad heroikus nagyságot.
Tudta, hogy elbukik.

Mishima kísérlete valójában nem volt más, mint egy végletesen
komolyan vett konceptuális művészeti akció, amely végül
szakrális jelleget öltött. Esztelennek tűnő akciója valójában
gyászbeszéd és végső búcsú a Japán nemzettől. 1970
novembere óta ugyanis már nincsen japán nemzet: elhunyt.
Ami a helyén működik, nem több puszta illúziónál.
Egy pszeudónép éli hétköznapjait ősei szigetén, maximális
önfeladásban, anorexiás vagy pufók jólétben, műamerikai
műjampecnek, vagy műjapán műjakuzának maszkírozva magát,
a hentai rajzolók démonjait félő ostoba embermasszaként.
A világ egyik legnagyobb gazdaságát valós identitás nélküli
bábok működtetik tehát, a Föld hatalmasságainak a lehető
legnagyobb örömére. Mindenkinek kényelmes ez.

És talán ma már úgy néz ki a dolog: lehet, hogy a japánok
boldogok így. És Mishimának ez még holtában is nagyon fájhat.
Mert, bár fájóbb és mélyebb sérülés az, amit a gúny, a
kiátkozás üt a leken, mint a borotvaéles penge nyitotta seb
a gyomor falán, de még talán ennél is nagyobb kín a tudat,
hogy semmivé válhat egy mégoly ősi, és mégoly kifinomult
szellemiségű kultúra és nagyság is, amit úgy hívtak:
Nippon, a felkelő nap országa.

2008. nov. 8.

Lobogó szerelem



Hosszas fejtörés után sem jut eszünkbe más nemzetközileg
is elismert szlovák illetőségű híresség, mint Andy Warhol.
Itt máris közbeszól a pici (Political Incorrect Institut, a
továbbiakban pici)
munkatársa, ruszin származását
hangoztatva. Rendben, elfogadjuk. A lényegen ez sem változtat.
Kutyaharapást szőrivel, mondják. Legyen úgy, tehát akkor mi
most a címer és celeblopásra ötletlopással válaszolunk.
A nagy átszinező módszerével fogunk élni mi is, hogy
méltó választ adjunk erre a kisstílű, de egetverően aljas,
és cinikus provokációra, amit a szlovák törvényhozás
intézett felénk.Ezennel eltöröltük a plávik kék szinét
saját zászlójukból, és _saját_ címerükből is egyúttal.
Ha nekik ez kell, akkor tessék!
Vagy fessük feketére?

2008. nov. 1.

De! Akkoris! Csakazértis! DAC!

DAC-Slovan, 2008/11/1., Dunaszerdahely.
Példátlan? Sajnos nem. Ma délután pontosan ugyanaz
történt, ami annakidején Pozsonyban. Megfélemlítés,
rendőrterror, sérültek. Érdekes, és elgondolkodtató,
hogy a vérlázító akciónak ezúttal szemtanúja volt a
hírek szerint a szlovák miniszterelnök helyettese
és a Magyar Koalíció vezető politikusai is!

"Dušan Čaplovič jelen volt a meccsen, állítása
szerint épp azért ment el személyesen, mert
látni akarta, mi fog történni."


Látványos bemutató és példastatuálás, meg kell hagyni.
Jut eszembe, hogy esetleg a miniszterelnök mindeközben
"folyamatosan kapcsplatban állt a rendőrség vezetőivel"?
Halottunk már ilyet itthon nem? A különbség talán annyi,
hogy ez az ember nem fogja kikotyogni véletlenül sem,
de nyilván megelégedéssel fog ő is nyilatkozni:
zéró tolerancia - magyarul üvölteni tilos!


Az alkaloida blog egyelőre kivár.

2008. okt. 26.

Édes élet



A szokatlanul békés ünnepnapon városszerte találkozhattunk
a HAMASZ (Hazafias Magyarok Szövetsége) matricáival.
Gondoltuk utána járunk, kik is ők. Váratlan szerencsénkre rögtön
az Október 6. utcában rájuk találtunk. A kellemesnek tűnő
vendéglátó ipari egység hívogató portáljának nem tudván
ellenállni, azonnal be is ültünk. Csak az étlap lapozgatása
közben ért minket a felismerés, hogy durva tévedés
áldozatai lettünk, a hely ugyanis nem
HAMASZ, hanem HUMUSZ bár.



Hirtelen zavarunkban nem láttunk más kiutat, a minket
kedvesen megszólító felszolgáló hölgytől kértünk felvilágosítást
a HUMUSZ mibenlétéről, majd rövid tanakodás után rendeltünk.
Bár a HUMUSZ - amivel itt a kebabot készítik - kicsit fűrészpor izű
volt, (állítólag ilyennek kell lennie) a bableves és a saláták, egészen
jól sikerültek, nem beszélve a joghurtos/málnás desszertről, ami
minden várakozásunkat felülmúlta. A kellemes élmény után csak
lassan tértünk magunkhoz, és azon kezdtünk töprengeni, vajon
legközelebb a HAMASZ-ra, vagy a HUMUSZ-ra voksoljunk?



2008. okt. 24.

2008. okt. 22.

Készüljetek!



Készüljetek barátaim a holnapi nagy napra,
mert már más is készül. A földalatti, rejtett
bázisokon ma nem földalatti mozgalom sejtjei
konspirálnak, hanem unott képű, bamba arcú
melák provokátorok szedelőcködnek, próbálják
a levetett sivatagi túrabakancsot, és a golyóálló
mellényt.

Nagy nap lesz, vagy kicsi? Meglátjuk, kit kerítenek
be és kit oszlatnak, és hogyan. Lesz-e többszáz
letartóztatott? Meglátjuk, mindenesetre egy jó tanács:
a rémhírterjesztőkkel vigyázzatok, mert sem győzni,
sem elbukni nem fog holnap senki. Aki meg
ünnepelne, megteheti hétvégén, családi körben.

2008. okt. 10.

Indián nyár



Na végre: előkerült a madaram. Itt volt az ideje Turulka, már
kezdtem aggódni, hogy végleg máshol vertél tanyát. Hát nem,
talán a belvárosi egér még mindig zsírosabb mint az egyszeri
mezei, és lassan jönnek a hideg napok és a fagyos éjszakák.

De most még egy utolsót töltekezhetünk a szikrázó októberi
nap bronzfényű sugaraival. Erőt gyüjthetünk az elöttünk álló
kemény télre, mert úgy néz ki kemény lesz, és a súlyos
mínuszok majd nem csak celsius fokban lesznek értendők.

Elnéztem ezt a gyönyörű madarat, és megirigyeltem. Meg, mert
néha szivesen elrepülnék vele én is, új mezőket, réteket, új tetőket
keresnénk a magasból. És az árnyékunk nem állna meg üldözni
a lent lihegő kis áldozatokat. Mert egérből sose volt még mínusz.

2008. okt. 6.

A keresztes lovag




Mit is lehet írni egy ilyen alakról, akinek az egyetlen tudománya,
hogy szeret füvet szívni? Marihuanát. Mondjuk neki szabad, bárhol,
bármikor, ez azért valami, de gondolom a Kendermag Egyesületet
nem itt kell bemutatnom, hiszen már Köztársasági Érdemkeresztet
is kaptak, igaz csak áttételesen, vándordíjként (nem tudom, vajon
kinek adhatták tovább?).

Emberünk azonban nem elégszik meg ennyivel, úgy néz ki komolyabb
sikerekre tör. Pillanatnyilag "a rendszerváltás utáni legnagyobb civil
megmozdulás", a Tarka Magyarok blogja egyetlen szerkesztője.
Így történhetett, hogy az MTI kicsit sem gennyes beszámolójával
sikerült köszöntenie harcostársait, ezzel gyakorlatilag drága
kormányfőnk bábjává degradálni őket. Aki látja bátran köszönje
meg neki az odaadó háttérmunkát.

up date: 2008/10/6, Az inkriminált bejegyzést Juhász azóta
levette, az MTI-t viszont nem merjük linkelni.)
"Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI
honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső
tartalmához vezető link elhelyezése."

újabb up date: 2008/10/6, visszakerült!
: )


2008. szept. 25.

Sertések Társasága



Ez a Kornél gyerek bizony rossz társaságba keveredett.
Úgy is mondhatnánk korpa közé, és most csodálkozik, hogy
a mocskos disznók már az előszobájában röfögnek és a gyerekszoba
felé furakodnak. Hát mire számítottál gyöngyöm, hát milyen szag
van egy disznóólban? Próbáld ki a pelyvát vagy az ocsút,
de korpa közé többé ne, látod mi lesz belőle?

Nézd meg ezeket az arcokat. Nézd meg jól magadnak.
És ha kies Budai erdőkön, egészségügyi sétád során megzörren
a bokor, tudni fogod: a vadkan mindig a nyomodban jár.

2008. szept. 24.

2008. szept. 21.

Majdnem ostrom

video

"Erős vár a mi istenünk" szól a Lutheri ének, és nem
vicc ez, háborús időkben lett "protestáns himnusz".
Hogy valóban az igében, vagy a falakban bíztak-e
a Hazatérés Templomába szaladók azt nem tudom,
de azt igen, hogy ha nekem ezt csak mesélik, hogy
ma Európában, egy református templomba szorítja
a posztkommunista kormány rohamrendőrsége
egy szélsőjobboldali tüntetés keménymagját,
akkor én azt nem hiszem el. Így, hogy láttam,
kénytelen vagyok elhinni.

"...Az ezerkilencszázkilencven évi...nevében felszólítom
önöket, hogy törvénysértő magatartásukat...irányába
hagyják el a helyszínt..." mantrázza enyhe tájszólással
a recsegő hangosbemondó a bentrekedteknek.
Ilyen nincs, ez kész!

Már koradélután megütötte a fülem a rádióban elhangzó
kormányzati fenyegetőzés: ezúttal egy "gyorsmozgású"
Franciaországban kiképzett alakulatot is kivezényelnek,
akik alkalmasak a tüntetők álltal elfoglalt épületek
szakszerű megrohamozására, és kiürítésére.
Hoppá!
Hát isten áldja azt a rendes embert aki végül
nem adott parancsot a bevetésükre. )
Hallelúja.

2008. szept. 18.

Ramadan



Ramadáni iftár vacsorát rendezett a Dialógus Platform Egyesület
a Bazilika előtt. Borjú, valami zöldséges cuccban, csicseri
borsós rízzsel, utána bahlava az édesszájúaknak. Műanyag
tányéron persze. Szóróanyagaik szerint a különböző
vallásúak közeledését szolgálja a happaning.
Voltak vagy tizen a rendező törökökön kívül persze,
akik elsősorban egy pántörök mozgalom (törökországi,
azeri és üzbegisztáni válogatott voltak saját bevallásuk
szerint) legalábbis én ezt gyanítom. A szervezet is török
alapítású: M. Fethullah Gülen tanait terjesztik.
Hasonlót Németországban gyakran látni, de ott nem nagyon
tudják elnyerni a lakosság szimpátiáját, bárhogy szeretnék,
ennek okai közismertek. Ellenben itthon nem reménytelen
kísérlet. Kiváncsian várom hova növi ki magát a kezdeményezés.

2008. szept. 17.

El Kurtad / 2006




2006/09/19., Blaha Lujza tér.
A magyar rendőrség egy rendszám nélküli rendőrautót
hagyott a tér közepén a feldühödött tüntető tömegben.
És hősünk azonnal a tettek mezejére lépett.
Meg kellett tegye azt amit megkövetelt a haza,
ezt már nem hagyhatta annyiban ő sem. Odasietett,
és azonmód felgyújtotta a megjelenésével és színével
is irritáló járművet. Persze ez már nem az első hőstette
volt. Igen, ő volt az aki előző éjszaka egy még gonoszabb
és félelmetesebb harcjárművet borított lángba a mindig
magánáltartott benzines palackja segítségével.
A vízágyút semmisítette meg a Szabadság téren.




Ezúton is gratulálunk a bátor ügynöknek!
Egyúttal Bornemissza Gergely díjra terjesztjük fel,
illetve javaslatot teszünk előléptetésére is.

2008. szept. 11.

John Black

Olvasom Ács Feri posztját, és megakadt a szemem egy bejegyzésen.
Az m1 archív oldalát linkelte be valaki, Juszt László _mélyriportja_
Fekete Jánossal. Több mint egy éve már, hogy leadták, késő este,
a "Magánbeszélgetések" című műsorban. De az az oldal valamiért
mindig lefagy, úgyhogy a videót be kellett illesszem ide a blogba,
hogy egyáltalán megtudjam nézni, így született ez a bejegyzés.
A vége felé, 00:45:01-től hangzik el ez a finom kis sztori:

- Én nem akarok... én negyven évig őriztem az ország kasszakulcsát
Juszt úr! Negyven évig a kassza kulcs az én kezemben volt...
Volt egy raktár, ahova bevitték azokat a javakat, amiket elvettek
valakiktől. Modern gépek... fénykéé...izé... festmények... bútorok,
a legszebbek ami az országban létezett, s annak a kulcsa nálam
volt, és ha valakit kineveztek miniszternek akkor megengedtem,
hogy bemenjen, és fölöltözködjön meg beruházkodjon...
Elhiszi nekem, hogy én soha nem jártam ebbe az épületbe?
- Elhiszem...
- Azért, mert féltem, hogy nehogy kísértésbe essek... nemkell...
- Ühüm...
- És mikor eltelt az idő és ez megszünt, átadtam a kulcsot,
és azt kérdezték, hogy nem jössz? Mondom:
nem is tudom hol van...
- Ühüm...
- Mer ugyee... voltak miniszterek akik azért alaposan bevásároltak
ottan ingyen legjobb bútorokkal... szóval én úgy gondolom, hogy azz
hogy valakinek pénze van és avval tüntet, az engem nem zavar,
ha azt becsületes úton szerezte... de ha az olyanoknak van sok
pénzük, akik véleményem szerint nem korrekt módon
szerezték, akkor nekem rosszul esik látni...

2008. szept. 4.

Peak Fritőz



Srácok!
A nyáron elég felkapott volt az olaj a piacon,
most meg mintha nem lenne annyira kapós...
Bár én nem értek túlzottan ehhez,
még is meghökkentem a mai nap folyamán...
A sarki abc-ben ért a felismerés, amikor olajat vásároltam...
Ez hihetetlen - néztem az árát - és minden megvilágosodott!
Aha! Étolaj árcsúcs!

2008. aug. 29.

Putyin a király!



Fel kelt a napunk,
Putyin a mi urunk,
árad a kegyelem
fénye rá!

2008. aug. 20.

Anzix



Ezt a képet egy éve készítettem, a Szent István Bazilika mögött,
a Szent Jobb körmenet előtt nem sokkal. Elnézve a két arcot,
remélem senkinek nincs több kétsége törökös származásunkról.
A képen Dr. Simóka Tamás, a Jeruzsálemi Szent Lázár
Katonai és Kórházi Lovagrend Magyar Nagyperjele, és
III Apáthy László B. a US Air Force nyugalmazott
főtörzsőrmestere szerepel.

Apáthy László levelében így ír:
"Mar ilyen jo kep rolam regen nem latam. Oregedek,
de itt nem lacik anyira. Holnap reggel szerdan,
Aug 22-en, 10 orakor leatadom a legiero katonai
cucomat a hadtortelemi muzeumba fent a varban.
KB 60 kilo oszesen. Ha erdekel es van ideje,
meghivlak az atadasra. KB 1 orat fog telni."


Hát, nem mentem el, de talán majd egyszer.
Gondolom, még most is ott van, tehát akit érdekel
és van ideje, alkalomadtán megnézheti.

2008. aug. 9.

Gazprom Games / 2008



A Hegedűs Gyula utcai grúz éjjelnappaliban drámai
a hangulat. A pénztáros hölgy duzzadtra sírta a szemeit,
a CNN képei peregnek a háttérben, az apró, fekete-fehér
képernyőn, reszket a kezében a telefon.
- Most mi lesz? Ők mire számítanak, kérdezem.
- Natyon sokaig fog tartani, natyon sokaig... hangzik
a válasz, és a láthatóan nagyon megrendült asszony
majdnem újból elsírja magát.

Oroszország tehát nyiltan támad. A lehető legdurvább
forgatókönyv szerint zajlanak az események. A folyamat
már jó pár éve megindult, de most gellert kapott. A grúz
versenyző kétségbe esett előre menekülését és kudarcát
látva nem lehetnek már illúzióink. Oroszország az utolsó
pillanatban megpróbál visszaszerezni minél többet abból
amit anno elveszített, A Nagy Comeback rémálmával
ijesztgeti a világot.
Körkörös támadás. Viccesen hangzik ugyan, de egyre
kevésbé vicces a csattanó a végén. Ahol orosz kissebség
van - akárcsak néhány tízezer - ott most egy kicsit
meg lehetnek illetődve az új helyzetben.
- Oroszország megvédi állampolgárait, bárhol is éljenek!
Észtország, Ukrajna polgárai nyelhettek egy nagyot.
Budapest, Tallin, Kijev, Jereván, Ulánbátor, Belgrád.
Mindenhol meglátszik a kezük nyoma. És ahogy
fogy az idejük a demográfiai versenyben, úgy
lesznek egyre agresszívebbek.

A Világuralmi Játékokon idén nem kerülnek be a döntőbe,
az már biztos. De fejükbe vették, hogy a nem túl hízelgő
negyedik helyről mindenáron felküzdjék magukat
a dobogóra, és elkezdtek nagyon hajrázni.
Az edzőjük bízik a csapatban.

Ha mindenki kész, énekeljük együtt:

United forever in vast, endless space
created in struggle by unhappy race
we're sunrise of freedom
we're frozen in ice
united forever in great Russia's embrace.

From the Arctic Circle
To the southern seas
deserted forests
neverending steps
The unbreakable union
of fraternal states
united forever in Great Russia's embrace

Slavsya, Otechestvo nashe svobodnoye,
Slavsya, strana moya! My gordimsya toboy!

The rise - the prisoners of starvation
The rise - the damned of the Earth
let's get them together
let's break us free
the world is changing
At it's core

long live great Russia's motherland
built by the people and their mighty hands
long live young nation
united and free
shining in glory
for all men to see

Slavsya, Otechestvo nashe svobodnoye,
Slavsya, strana moya! My gordimsya toboy!




2008. júl. 17.

Csend




Négy napja csend van. Kirepültek.

Négy napja elmentek a vércsék.

Híre-hamva sincs a családnak.

Néha egy galamb megpihen

a szemközti padlásablak

korhadt ülőfáján.


2008. júl. 8.

2008. júl. 6.

Márminálunk babám...



Mármint - itt mi nálunk, a kies belvárosban - az jött a szokásba,
hogy ingyér osztják a kaját. Gondolom ez már az osztogatás
politikájának begyűrüzése a jobboldalra. Ingyen kaptuk
csütörtökön a meggyet! És még a fára se kellett felmenni,
mégis megteltek a cuki, rózsás cvekkerek és szatyrok.

A tikkasztó melegben a 300 asszony, és a meggyesek fegyelmezett
meggy porciózása persze nem múlhatott el valami botrány nélkül.
Az unalmas sorbanállást egy rögtönzött performanszal fűszerező
hölgynek sikerült alulmúlnia minden hordószónokok legrosszabbikát.
"Akasszuk fel az ingyenélőket!!" sipítozta, két, tömött szatyornyi
_ingyen meggyel_ a kezeiben. Na, ez olyan derültséget keltett
a helyszínen megjelent háziasszonyok, rendőrök, és sajtómunkások
soraiban, hogy azt már egységfrontba olvadásnak is nevezhetnénk.
Nagy alakítás volt.



Másnap jött a kenyér. Ezúttal a Magyar Gárda emberelte
meg magát: egy huszáros rohammal elfoglalták a Kossuth téri
metróállomást, majd ízletes tatárszentgyörgyi fehér kenyeret
osztogattak az utazásban megfáradt, vagy épp utazni készülő magyaroknak.

Ezzel a legemberibb arcú, legjótevőbb orosz kiskatonák hajdan
volt humanitárius akcióit is messze lepipálták, gratula.
Holnap tojást kérek, meg valami finom sonkát.
Köszönöm.




2008. júl. 4.

Támad a Fehér Horda



Na tessék: Mongóliában betámadta a Fehér Horda a
Vörös Hordát. Legalább nem itt gyújtogatnak, mi?

De mióta beszélhetünk egyáltalán Vörös Hordáról?
Lassan történelmi horda lesz ez is, uszkve egy
évszázada jelentek meg. Történelmi áttekintést
tegyen akinek jólesik, legyen most annyi elég, hogy
az új Fehér Horda láthatólag a legkorszerűbb stratégiát
választotta: zavarog. Vagy zavargatják, ezt nemtudni.
Mindenesetre elég meghökkentő a korszerű eszköz
alklmazása egy, a történelem sűlyesztőjéből épp
kikapaszkodó ország ellenzékétől.

Látszik, hogy adnak a formára, a megfigyelőik
(mármint kinek a megfigyelői?) ezek szerint Budapesttől
Belgrádig mindenhol ott vannak, és jó megfigyelők. Az az
öt halott meg bagatell egy ilyen szittya népnél, úgyhogy
hajrá, meg minden, csak nehogy valami fasiszta
homokszem kerüljön a fogaskerekek közé!

2008. jún. 27.

Negró Aladár, hol vagy már?


Június 26. gyásznap kéne legyen a magyar emlékezetben.
67 évvel ezelőtt, ezen a napon került sor Kassa - a rövid ieőre
visszatért felvidéki város - bombázására, mely támadás hatására
az ország hadba lépett a Szovjetúnió ellen. Komoly mérlegelés után
sem könnyű eldönteni így utólag, hogy ki volt a provokátor.
Lehettek valóban orosz gépek, németek vagy akár románok is.

Itt most egy új elméletet vázolunk, had legyen még kacifántosabb
a sztori, de ehhez vissza kell menjünk az időben pár évet:
egészen pontosan kettőt. A szobránci incidensről van szó.





Történt, hogy 1939-ben a második bécsi döntés kapcsán Magyarország
és Szlovákia között területi vita alakult ki, amely hamar fegyveres
konflktussá nőtte ki magát. Ez volt a "kisháború" a két ország közt,
melynek során kisseb csetepatékra, és komoly légicsatára került sor.





Ennek a légicsatának a parancsnoka volt Negró Aladár főhadnagy,
alias "Ali" (aki a csata emlékére kapta a Szobránczy előnevet).
Bátran állíthatjuk, hogy hősünk "a kor Besenyei Pétere" volt,
kíváló, felkészült és bátor pilóta. 1939 március 9-én a magyar
vadászgépek a levegőben lelőttek kilenc, támadó szlovák gépet.
Ezt követte az iglói reptér bombázása, ahol 19, egyes források
szerint 12, sőt 24 gépet, és három hangárt semmisítettek meg
magyar bombázók, szintén az "Íjász" vadászszázad
fedezete mellett. Szlovák gépek így jószerivel
csak Nyitrán maradtak.

A megsemmisítő vereség bizony megalázó lehetett a
tót atyafiaknak, és nem valószínű, hogy egykönnyen
lenyelték, elfelejtették volna. A magyar pilóta
képzés központja ráadásul ez idő tájt Kassa volt. Az indíték tehát
megvan. A bombázók helyismerete, a rendőrség, a posta bombázása
szintén árulkodó. Talán a nyilvánvaló összefüggés, talán a máig tartó
bosszú vágy mondatja a veterán nyitrai szlovák pilótákkal,
talán mert igaz, de máig él a legenda köztük, miszerint
bizony ők jártak akkor délben Kassa felett.


História, 1991.,4. szám. 33. oldal




Felvidéki Ujság, 1942 június 26., péntek
(Ez is egy jó sztori).

Szobránczy-Negró Aladár hőstettét, melyért "Ali" szobrot érdemelne
méltatlanul feledte el az ország, a gyalázatos, a civil lakosságot
célzó megtorló terrortámadásért pedig a szlovák légierő
utólag is kérjen elnézést.

Up date: '08 07 08/Reakció


2008. jún. 26.

Chaos tv



Az Európai televíziós társaságok cenzúrájára válaszul
az adás átjátszásának megbénítását érték el iszlám
hackerek az Európa-bajnokság elődöntőjének
szerda esti közvetítése során.

A minden biztonsági rendszert kijátszó támadás részben
megbénította a Németország-Törökország mérkőzés
közvetítését. Az illetékesek egy bécskörnyéki viharral
magyarázzák az esetet, amely középeurópai idő szerint
1:05 perckor érte el a Hűvös Várost.

2008. jún. 20.

A Nagyregény



"...A Hűvös Város végnapjait éli. Lakói éheznek és fáznak.
Patakokban folyik a szenny és a mocsok, utcáin bandák
garázdálkodnak. A nappalok kietlenek és szomorúak,
éjszakái a legsötétebb bűnök és gyalázatos tettek
végtelen monotonitásába fásult véres harcokkal telnek...

...De ki lesz az, aki végre utat nyit egy boldogabb jövőbe?
Szövetség és árulás, összeesküvés, győzelem és bukás..."

A napról napra új epizódokkal jelentkező nagyregény
hátborzongató lenyomata a kornak melyben született.
Sebészi pontossággal tárja fel egy minden porcikájában
romlott, és végzetes sebett kapott rendszer agóniáját:
egy hűvös kort, annak öldöklő hétköznapjait. A Nagy Építő,
az Úr, a Mester és a Náci Vérfarkasok és Vámpírok alkjainak
groteszkjei, a mozgalmas akciójelenetek és a bátor ívű
dramaturgiai megoldások olyan erényei a műnek, melyekkel
méltán tarthat igényt a komolyabb hangvételhez szokott,
értő olvasóközönség figyelmére.

2008. jún. 7.

Az égimeszelő mennybemenetele



Mától az SZDSZ új elnöke Fodor Gábor,
(képünkön a fodros cápa csak illusztáció) és ezzel ténylegesen
új fejeztet nyílhat a lassan, de biztosan töpörödő rendszerváltó
rablópárt életében. Jól látható, hogy valami nagyon elromlott.
A régi masina, a jóöreg, 68-as citroen cápa lassan a leállósávba
kényszerül, és ha így megy tovább, a következő választásokig
úgy kell elvontatni megfáradt utasaival együtt.

De már látom is a kanyarban feltűnő patinás VW bogarat,
igen: az MDF csapata lesz az! Talán ők nem hagyják cserben,
az idők során őszinte baráttá nemesült valamikori nagy ellenfelet.
Kérdés persze, kibírja-e még az új utasokat a szintén múzeumba
illő matuzsálem, vagy jobban teszik, ha közösen bérelnek valami
használható járgányt, és azzal próbálják meg utolérni
a metálfényű audikat.

Kétségtelen, keresve sem találni alkalmasabb figurát a mentőakció
levezényléséhez, mint a gerinctelen, puhatestű Fodort, aki egy ilyen
húzással gyakorlatilag megmentheti az övéit, végre örök dicsőséget
szerzeve ezzel önmagának, a demokráciának és persze a
demokratikus centralizmusnak is!



szólj hozzá: Fodor Gábor Interju



up date: 2010/01/27.
Igen, igen, igen! Megtörtént a kvázi egyesülés,
ahogy azt másfél éve megjósoltuk:

"A Fidesz és az SZDSZ után az MDF színeiben is képviselőjelölt
lehet Fodor Gábor. Értesüléseink szerint az SZDSZ volt elnöke
szülővárosában, Gyöngyösön indulhat, így egyik ellenfele
Vona Gábor, a Jobbik elnöke lesz. Az MDF budapesti
listavezetője John Emese, az SZDSZ fővárosi frakcióvezetője
lehet, és őt indíthatják Újlipótvárosban is."

2008. jún. 5.

Czuj, czuj, Czuwaj




Régen gondolkozom rajta, vajon hányan ismerik,
hányan tudják a városban, miért áll az oroszlán a
Margit-híd budai hídfőjénél? Soha nem koszorúzzák
meg. Június harmadika, egy elfelejtett évfdorduló,
idén a kilencvenharmadik.

"Csak egy éjszakára küldjétek el őket;
A pártoskodókat, a vitézkedőket.
Csak egy éjszakára:
Akik fent hirdetik, hogy - mi nem felejtünk,
Mikor a halálgép muzsikál felettünk;
Mikor láthatatlan magja kél a ködnek,
S gyilkos ólom-fecskék szanaszét röpködnek,

...

Csak egy éjszakára küldjétek el őket:
A hitetleneket s az üzérkedőket.
Csak egy éjszakára:
Mikor a pokolnak égő torka tárul,
S vér csurog a földön, vér csurog a fáról
Mikor a rongy sátor nyöszörög a szélben
S haló honvéd sóhajt: fiam… feleségem…

Gyóni Géza/Przemyśl, november."

Na de mit írt volna Gyóni, ha nem hal meg 1917-ben?
Ha még megéri a békediktátumot? Ha látja a magyar
honvédség szélnekeresztését, az ország tragédiáját?
Érdekes kérdés, amire nincs válasz, de jól mutatja
milyen relatív is az igazság, s milyen értelmetlen
áldozat volt így Przemyśl erődjének heroikus védelme,
ahol 88 éve a Központi Hatalmak végül legyőzték a nagy
orosz medvét, aki pedig állítólag legyőzhetetlen.

"A városba először a bajorok hatoltak be 1915.június 3-án
3 óra 30 perckor a Zasanie oldaláról, ezután nyugatról
behatolt a 4. osztrák–magyar lovassági divizió.
...1915. június 6-án az elfoglalt városba
látogatott az Osztrák–Magyar Monarchia
haderejének főparancsnoka Frigyes
főherceg, tábornagy."


Forog a kerék, soha meg nem áll, ezt tudjuk, Przemyśl
- ez az édes kis lengyel város - pedig őrzi a harc nemes
hagyományát, s fiai soha nem felejtik Hungária hőseit.

1920/06/04



"Amíg a szó csak térden áll,
A gondolat messze száll.
Amíg a szó csak térden áll,
A gondolat messze száll."

2008. jún. 2.

Hol a rendőrség?



Újból feltüzelt fidelitaszos tömeg lepte el a hétvégén szűkebb
pátriánk dicső főterét, hogy így egybeverődve mutassa meg
ország-világ előtt: egységben az erő! Ezúttal sem hiányoztak
a lelkes női szinglihordák, sőt lovagjaik szinpadot is hoztak
magukkal. Így keveseket érdekelt egy újabb ostrom lehetősége,
az egybegyülteket szinte megbabonázta a fellépő
gigasztárok produkciója.


Péntek délután a Kaukázus kezdte a bemelegítést, bár amúgy sem
volt hideg - mindegy ezt ők tudják - mindenesetre nem voltak
rosszak, és még az indymediát is reklámozták kicsit, ezt
megbocsátjuk, az esti programról meg nem írunk.
A nagy durranás amúgy is másnap este vitte le a fejünket,
Kis Tibi és a Quimby zúzott egy Tom Waits-eset, nem is volt
hamis. Egyedül ennek a Líviusznak a furcsa monológja
kelthetett némi megütközést a hallgatóságban:
- Nem először állok szemben ezzel az emlékművel! Így kezdte.
- És arra gondoltam, hogy bár tudom sokan nem szeretitek, de
azok az orosz kiskatonák nem tehettek semmiről, higgyétek el!
Szerintem egy-egy turult (sic!) kéne még odarakni a két oldalára,
hogy azok vigyázzák nyugodt, békés álmukat, és akkor béke lenne,
megbékélés értitek? Lehet hogy értették, én nem.
Mindenesetre se a rendőrség, se az INKAL security nem vitte el
ezért az arcátlanságért, ugyanis rendőrök nem is voltak sehol,
a közismert halálbrigád helyett pedig számunkra ismeretlen
örzővédő cég végtelenül türelmes, és udvarias emberei
lézengtek csak imitt-amott.
Kezdetnek nem rossz.

2008. máj. 25.

Hunter


Turulka így vadászik. Minden nap hoz kettőt-hármat.
Néha már alig bírja el, látható hogy most bőség van,
előjöttek az egerek, visszahúzódtak az agresszív
dolmányos varjak is egy kicsit.


De csak egy kicsit egyébként, mert megdöbbentő
a térhódításuk az utóbbi időben. Ahogy a verebeket
a galambok, úgy most a varjaknak ez a legújabb
divíziója szorítja ki a galambokat látványosan az egyre
terebélyesedő szemétlelőhelyekről. És csapaterőben
támadják a vércséket is, ezért hívjuk mi őket rebiszes
varjaknak. Turulkáék persze elegánsan szivatják őket,
de azért ami sok, az sok.
És ráadásul nyáron?



Ez a békegalamb meg ijedtében
fejestugrott a lichthofba.

"Vadászat, sportlövészet, önvédelem,
vagy valami más?"

Up date/2008/06/23.:

Kirepültek a fiókák. Pontosabban kimásztak a szemközti
párkányra, és a szárnyaikat próbálgatják, nézelődnek.
Hárman vannak, a legbátrabb már le is esett a tetőre
(kb. 7-8 méter) - próbál visszajutni. Innetől teljesen
reménytelen lesz az azonosításuk, tök egyformák,
és az anyjuktól se tudom megkülönböztetni őket.
Csak Turulka lóg ki a sorból a kék fejével.