Ha majd a nyarunknak vége...

"…imádkozik már e pap.

Ő bíztató szavakat suttog, a hadnagy nem hallja már,
szíve egy utolsót dobban, lelke ja mennyekben száll.

Csendes kis temető szélén, magányos sír domborúl,
alatta nyugszik egy hadnagy, szíve már meg sem mozdul.

Csöndes kis magán szobában, meghalt egy gyönyörű lány,
éles kést szúrt a szivébe, elment a hadnagy után,
éles kést szúrt a szivébe, elment a hadnagy után."

(Keleti pu., 2010. 11. 5.)

天