John Black

Olvasom Ács Feri posztját, és megakadt a szemem egy bejegyzésen.
Az m1 archív oldalát linkelte be valaki, Juszt László _mélyriportja_
Fekete Jánossal. Több mint egy éve már, hogy leadták, késő este,
a "Magánbeszélgetések" című műsorban. De az az oldal valamiért
mindig lefagy, úgyhogy a videót be kellett illesszem ide a blogba,
hogy egyáltalán megtudjam nézni, így született ez a bejegyzés.
A vége felé, 00:45:01-től hangzik el ez a finom kis sztori:

- Én nem akarok... én negyven évig őriztem az ország kasszakulcsát
Juszt úr! Negyven évig a kassza kulcs az én kezemben volt...
Volt egy raktár, ahova bevitték azokat a javakat, amiket elvettek
valakiktől. Modern gépek... fénykéé...izé... festmények... bútorok,
a legszebbek ami az országban létezett, s annak a kulcsa nálam
volt, és ha valakit kineveztek miniszternek akkor megengedtem,
hogy bemenjen, és fölöltözködjön meg beruházkodjon...
Elhiszi nekem, hogy én soha nem jártam ebbe az épületbe?
- Elhiszem...
- Azért, mert féltem, hogy nehogy kísértésbe essek... nemkell...
- Ühüm...
- És mikor eltelt az idő és ez megszünt, átadtam a kulcsot,
és azt kérdezték, hogy nem jössz? Mondom:
nem is tudom hol van...
- Ühüm...
- Mer ugyee... voltak miniszterek akik azért alaposan bevásároltak
ottan ingyen legjobb bútorokkal... szóval én úgy gondolom, hogy azz
hogy valakinek pénze van és avval tüntet, az engem nem zavar,
ha azt becsületes úton szerezte... de ha az olyanoknak van sok
pénzük, akik véleményem szerint nem korrekt módon
szerezték, akkor nekem rosszul esik látni...

天