Konyec filma

Vége a dalnak, új szakaszába lépett az ukrán konfliktus. Az előzmények kapcsán érdemes felidézni a nem túl nagy érdeklődést kiváltó, mintegy egy hónappal ezelőtti zaporozsjei eseményeket. Nagy fiaskó volt. A dnyepermenti iparvárosban a már megszokott módon induló kijevellenes tüntetés váratlan fordulatot hozott. A párszáz felvonulót hirtelen többezres ukrán-párti tömeg lepte meg, amely lassan hízva szabályos körbe fogva ejtette csapdába a maroknyi lázadót. A helyzet lassan drámaivá fokozódott, a körbezárt orosz aktivistákat liszttel, tojással, petárdákkal dobálták, akik egy idő után térdig álltak a mocsokban és az este leszáltával sem eresztették őket. A tíz órás, kimerítő patthelyzetben sorra estek össze a bennrekedtek, az életüket csak az időben megjelent és élő pajzsként felálló karhatalom védte meg. Végül rendőrkordon védelmében vezették ki őket a helyszínről. Az eset rettenetesen megalázó lehetett a résztvevőknek, de túl ezen az egész szakadár mozgalomnak figyelmeztető jelként szolgálhatott: nem elégséges a támogatottságuk. Ez itt Zaporozsjében legalábbis egészen biztosan kiderült. 

Az újabb és újabb hírek olvastán feltűnő kezdett lenni, a szereplők kis száma. Párszáz, pár ezer fő egy majd tízmilliós régióban, kisvárosokban, falvakban elszórtan biztosan nem elegendő egy mégoly megrendült erejű állammal szemben sem, mint amilyen a ma kaotikus Ukrajnája.    

Ezen előzmények után nem volt meglepő Putyin néhai tanácsadója, Andrej Illarionov nyilatkozata: "Ukrajnában nem akadt egyetlen régió, egyetlen megye sem, amelyben Putyin elegendő támogatást kapott volna. Hiába foglaltak el középületeket a szakadárok Kelet-Ukrajnában, az Ukrajnától való leválást támogató lakosok száma megdöbbentően alacsonynak bizonyult"

Bárki is legyen az illető, bárkinek is dolgozzon, jól látja. A föderatív Ukrajna álma szertefoszlott, az országtól való rugalmas elszakadásé pedig végképp. A vasárnapra kiírt népszavazások  eredmény persze ettől még 99%-os oroszpártiságról fog tanúskodni, nyilván, a többiek el sem mennek majd. Vége a romantikus filmnek, ahol önrendelkezésről, önigazgatásról demokratikus keretek közt döntő polgárok veszik kezükbe sorsukat. Az előadás szép volt, a történet lebilincselő és fordulatos, de már csak a stáblista pereg a szemünk előtt. Most fel kell állni a székekből és ki kell menni az utcára a valóságba, ahol már ropognak a fegyverek. 

天